furusiyya

Nemzetek Díja

A Nemzetközi Lovas Szövetség Nemzetek Díja a sporttörténelem egy évszázadát ünnepli

 

A Nemzetközi Lovas Szövetség koronájának egyik ékköve, a Nemzetek Díja 2009-ben ünnepelte 100 éves fennállását, továbbá a világ legnagyobb sportfejlesztését − a mára már szimbólummá vált Meydan lóversenypályát − létrehozó Meydan fejlesztési csoporttal kötött új együttműködésének kezdetét. Természetesen az elmúlt 100 évben jó néhány formai átalakulás történt, de ahogyan azt az eltelt idő is bebizonyította, az egyes országokat képviselő csapatok közötti kiélezett versenyben a büszkeség és hírnév elérésére irányuló igyekezet semmit sem veszített régi hevéből.

 

1909

1909-ben történt, hogy a fedettpályás londoni olimpia és a szabadtéri San Sebastianban rendezett parádék első ízben adtak helyt katonai csapatok díjugrató versenyének. Az egyenként három-három lovasból álló hat csapat először a júniusi olimpián versenyzett egymással. A nehéz versenypályát egyikük sem tudta hibapont nélkül teljesíteni, és végül az 1912-es olimpiai bajnokot, Jean Cariou-t is magában foglaló francia csapat győzött 20,5 hibaponttal. Az olasz csapat végzett a második helyen. Köztük volt Giorgio Trissino, aki kilenc évvel korábban második helyezést ért el az első − 1900-ban megrendezett − Olimpiai Lovas Játékok három versenyszáma közül kettőben Federico Caprilli lovaival. A legendás Geoffrey Brooke által vezetett brit csapat lett a harmadik megelőzve Kanadát, Belgiumot és Argentínát.

A San Sebastianban szeptember 17-én megrendezett versenyen hét darab, egyenként öt-öt lovasból álló csapat versenyzett egymással. Köztük volt az Amalfi, Bianchetti, Antonelli, Bulla és Capece-Zurlo összetételű olasz csodacsapat, akik 18 hibaponttal győztek, megelőzve ezzel a 32 hibapontot összegyűjtő házigazdákat, illetve a 34 hibapontot gyűjtő argentin csapatot. San Sebastianban ez volt az első és egyben az utolsó lovas csapatverseny, míg az olimpiák életében ezzel egy új korszak kezdődött.

 

A San Sebastianban (Spanyolország) 1909-ben megrendezett játékokon résztvevő olasz csapat. Ez volt az egyik olyan úttörő esemény, amely abban az évben helyet adott a Nemzetek Díjának. Állnak: Bolla, Natoli, Jappi, Starita. Ülnek: Antonelli, Bianchetti, Amalfi, Agazolli. (6601-es fotó)

 

1911

A csapatverseny mint fogalom 1911-ben született meg. Róma, Torinó, Brüsszel, London, illetve 1911. november 22-én nagy feltűnést keltve a New Yorkban található Madison Square Garden is mind rendezett csapatversenyeket. Az új irányzat sikerét egyértelműen igazolta az az eset, amikor a New Yorkban aratott győzelme után a hazatérő holland csapatot Hollandia történelmének egyik legnagyobb győzelmi ünnepélyén éltették.


1920

A háború kitörésével a versenyek megszakadtak egészen addig, amíg 1920-ban az olimpia átvette a vezetést az akkori egyetlen csapatverseny megrendezésével. Ebben az évben az 53 éves Clarence Von Rosen-t is magában foglaló svéd csapat győzött a versenyen. Az ő erőfeszítéseinek volt köszönhető, hogy a lovassport bekerülhetett az olimpiára 1912-ben.


1921

Létrejön a Nemzetközi Lovas Szövetség. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság az 1920-as antwerpeni olimpiai játékok meglehetősen kijózanító tapasztalatait követően (az 1912-es stockholmi dicsőséggel összehasonlítva) az összes, nemzetközi szervezettséggel addig még nem rendelkező olimpiai sportágat meghívta egy háromnapos találkozóra Lausanne-ba 1921. május 28-30. között. A lovassport is a meghívottak között volt, tíz országból érkeztek küldöttek. A harmadik nap végén Franciaország, az Amerikai Egyesült Államok, Svédország és Japán lovas szövetségei egy nemzetközi lovas szövetség létrehozásáról döntött, melyet még abban az évben, novemberben az első kongresszuson terveztek hivatalosan megerősíteni.


1930

A Nemzetközi Lovas Szövetség 1930-ban hozta létre az első Nemzetek Díja Naptárat, amely a következő 14 parádéhelyszínt tartalmazta: Berlin, Aachen, Nizza, Róma, Brüsszel, Lisszabon, Varsó, London, Luzern, Genf, Dublin, Boston, New York és Toronto. A harmincas évek a katonai csapatok küzdelmét hozta, melyek között a századforduló eleje óta már létező francia és olasz csapatok mellett az 1920-as évek végén létrejövő új csapatok, mint például az írek vagy a németek is megjelentek. Az 1930-as évek nagy párbaja a német és az ír csapat között zajlott. 1931-1938/1939 között a német csapatnak összesen 29 győzelme, míg az íreknek 22 győzelme volt. Az írek számára ez még így is hatalmas siker volt, ha figyelembe vesszük a német csapat rendelkezésére álló eszközöket és tenyésztési programokat.

A második világháborút követően néhány parádé kezdetben ugyan küzdött az újbóli talpraállásért, de hamarosan minden újra működött, és a rendszer mind méretében mind pedig hatókörében kiterjedt, évente mintegy 12-16 parádét megrendezve.

 

A Genfben (Svájc) 1929-ben megrendezett Nemzetek Díja verseny összes résztvevője (fotó: 6598)

 

Izgalmas versenyek, jelképpé vált helyszínek, legendák és hősök


1965

A Nemzetközi Lovas Szövetség 1964 decemberében Brüsszelben tartott közgyűlésén az újonnan választott elnök, Edinburgh hercege egy olyan versenysorozat létrehozását javasolta, amely az év során megrendezett Nemzetek Díja versenyek eredményein alapulna. Felajánlott egy trófeát melyen felesége, II. Erzsébet királynő látható lóháton. A sorozat, amelyet végül Elnöki Kupának neveztek el 1965 és 1984 között került megrendezésre.


1985

1985-1986 között a Nemzetek Díja versenysorozat Fülöp Herceg Trófea néven futott. Az első bajnoki címet támogató együttműködést a Gucci cég írta alá, és a következő három évben a versenysorozatot Gucci Trófeának hívták. Ebben a három évben évente 17-szer rendezték meg a Nemzetek Díját. 1987-ben és 1988-ban Franciaország nyerte el a kupát, és azt 1989-ben az akkori győztesnek, Nagy-Britanniának adta át.


1997

1995 őszén a koreai Samsung ipari konglomerátum bejelentette, hogy világszerte támogatást szeretne nyújtani a rendezvényekhez, és az elkövetkező kilenc évben a gátugrásban és a díjlovaglásban létrejövő két versenysorozat hűséges támogatója volt. A Nemzetközi Lovas Szövetség felajánlotta a Nemzetek Díja versenysorozat támogatását, és 1997. május 11-ig La Baule (Franciaország) adott otthont a Nemzetek Díja első rendezvényeinek a Samsung versenysorozatban.

 

A mexikói katonai csapat az egyik Észak-Amerikában rendezett eseményen 1962-ben: Zatarain, Barcelo, Uriza, Hermida, Cervantes (Fotó: 6615) 

 


Büszkeség és szenvedély…

 

2003

Amikor 2003-ban a Samsung Szuperliga a Nemzetközi Lovas Szövetség versenysorozatával nemzetközi szinten megjelent, kevesen tudták megjósolni, hogy vajon milyen hatást fog gyakorolni a sport világára. A Nemzetek Díja ekkor már majdnem 100 éve létezett, és az új forma – melynek minősítő rendszere arra épül, hogy a legjobb csapatok a legjobb helyszíneken versenyeznek – teljesen új életre keltette, és felpezsdítette a versenysorozatot, amely megragadta mind a lovasok, szervezők, mind pedig a nézőközönség fantáziáját, és egyben elnyerte csodálatukat.

 

2009

 

2009 új kezdetet jelent a Nemzetek Díja életében 100 éves évfordulójának ünneplésével és egy új támogató, a Dubaiban működő Meydan fejlesztési csoport megjelenésével. Néhány izgalmas változás, mint például a résztvevő csapatok számának nyolcról tízre történő növelése, illetve az idény végén egy helyett két nemzeti csapat minősítése azzal az előnnyel jár, hogy a világ nagyobb területéről érkező nemzetek újabb csoportjai kapják meg a lehetőséget arra, hogy részt vegyenek a versenyben, és magasabb szintre emeljék játékukat.

Visszanézve láthatjuk, hogy az igazi változások, átalakulások és ezek hatására az újítás képessége az, ami a Nemzetek Díja jelenleg ismert formáját létrehozta, és ami bizonyítja maradandó sikerét és varázsát.

A Meydan fejlesztési csoport a Nemzetközi Lovas Szövetség Nemzetek Díjának egyik alkalmas történelmi pillanatában érkezik, amely arra utal, hogy ez a versenysorozat nem csupán bejutott a világ elit sport versenysorozatai közé, de helyét szilárdan meg is erősítette közöttük.